Rengeteg gondolat kavarog bennem, az a baj, hogy túl sok is, ami abszolút nem segít a koncentrálásban. Minden vég valami újnak a kezdete. Nagyon közhelyesen hangzik, de ez valóban így van. Ha valami véget ér, az rengeteg változást indít be az életben, és nem csak a sajátomban, hanem annál is akire és amire hatással vagyok. Én már érzem, hogy haladok felé, és érzem a szelét annak az ismét új életnek, ami ezután vár rám. Nagyon izgalmas, de ugyanakkor egy kicsit ijesztő is. Sok bennem a bizonytalanság, hogy mi hogyan fog alakulni, vajon minden úgy lesz-e ahogyan azt elterveztük és így tovább.

Június 23. Ez az az időpont, ami a terveim szerint egy újabb álmom teljesülését fémjelzi, ugyanis a mesteres szakdolgozatom leadásával megszűnök diáknak lenni, már megint és talán végleg. Ezzel együtt szeniorrá válok az EVK-ban is, ami szintén egy érdekes változás. Elérkezik az idő, amikor az életem egy újabb szintre egy újabb szakaszába lép, újra teljes idős munkába állok például, de csak szigorúan szeptembertől. Úgy döntöttem, hogy otthon próbálok szerencsét, mert a szeretteimtől való távollét, a gondoskodás elmulasztása számomra nem ér annyit, ami pénzben kifejezhető lenne.Szerencsére nekem van választásom, nem úgy mint megannyi magyar embernek, bár rengeteget tettem érte, hogy most képes lehessek egy ilyen választásra, hiszen tudom, hogy a diplomámmal immár otthon is kiegyensúlyozott életet élhetek. Nyilván arányaiban nem keresek majd annyit, mint amennyivel a hollandiai élet kecsegtetne, de ez nem számít. Szeretnék hű maradni az elveimhez, hogy mindig ott legyek és azt csinálhassam, ami boldoggá tesz. Fontos a pénz, ez kétségtelen, de a létbiztonságon túl már számomra nem az elsődleges és főleg nem ilyen áron.

Jelenleg két irányt látok magam előtt, az egyik, hogy valami szimpatikus cégnél keresek munkát Budapesten, de fontolgatom az ötletet, hogy saját vállalkozásba kezdjek. Még nem döntöttem el, ideálisan július végére már meg fog érni bennem a gondolat, hogy melyiket is válasszam. Amit tudok, hogy szeptembertől újra Budapesten fogok lakni, méghozzá nem is akárhogyan. Erről majd, ha eljön az ideje, úgy is olvashattok. Szeretnénk egy kis olasz vakációt is, de erre még nincsenek tervek, ha megyünk, biztosan nagyon spontán lesz és csak foglalunk és már ott is vagyunk alapon. Július végééig maradok Amszterdamban, addig továbbra is dolgozni fogok az egyetemen félállásban, ahogy eddig. Mellette pedig szeretném bejárni néhány itt szerzett baráttal az országot, élvezni a nyarat, a tengerpartot, sportolni és feltöltődni, mert úgy érzem, sok energiát kivett azért ez az év belőlem.

Június 2-án hivatalosan is leadtam az utolsó két kurzusomhoz tartó záródolgozatot, így nem maradt más hátra mint a szakdolgozat. Meg persze a munka. Most nagyon sokat számít, hogy dolgoznom is kell a szakdolgozat írás mellett, elég sok időt elvesz, de még éppen tudok egyensúlyozni a dolgaimmal. Tehát az utolsó két és fél hetes hajrá következik, drukkoljatok. Hál istennek nem állok rosszul, terveim szerint hétfőre meglesz a szakirodalom összefoglaló és az adatelemzés rész is, így már csak a konklúzió, összefoglaló és a szükséges konzulensem által ajánlott javításokat kell beütemeznem. Vele még két alkalommal találkozom mielőtt leadom az anyagot. Remélem, hogy továbbra is tetszeni fog neki a munkám, mint ahogyan az korábban is volt. Visszatekintve az elmúlt évemre, összességében azt mondhatom, hogy munka mellett stresszes volt, de nagyon élvezhető. Rengeteg élménnyel és tudással lettem gazdagabb, hatalmas erőt és töltetet adott ez a változás az életemben, alig várom, hogy a következő fejezet mit tartogat. Innen folytatás a blogon, ha leadtam a szakdogám!