Angolul úgy mondják: Eventually all the pieces fall into place. Most pontosan így érzem magam, kiegyensúlyozottnak és boldognak, kezd összeállni a kirakós játéka az életemnek. Tegnap kezdtem az új munkahelyemen, amiért szuper izgatott vagyok, valamint jövő héten vár ránk a soron következő periódus záróakkordja, ugyanis a két 6 hetes projektünket mutatjuk be, az egyiket nem máshol, mint a Heineken főhadiszállásán! 

Ha untatna a szakmai rész, ugorj a Záró gondolatok részhez, mert FONTOS! >>>

UvA Admissions Office - az új munkahelyem

A december meghozta a várva várt sikereket. Még nem is említettem, de sikerült minden vizsgámat jó eredménnyel teljesítenem és kedden kaptam a jó hírt, hogy felvett az egyetem dolgozni. Azt a folyamatot fogom támogatni, amin én is keresztül mentem az UvA-ra való felvételim során, csak a másik oldalról. Ami a legjobb az egészben, hogy hollandokkal vagyok együtt, szóval talán majd ragad is rám valamilyen apró nyelvlecke, illetve az angolomat még inkább fejleszthetem. Szakmailag nem kihívás, de mint korábban említettem, most a fókusz a tanulmányaimon van, a munka egyelőre finanszírozási célból kerül képbe, és jól is jártam ám. Heti 10 óra munkával jár, amit én osztok be hétről-hétre, hogy milyen rendben töltöm, egészen magas juttatásért. Azt hiszem, hogy megérkezett ezen a fronton is végre a szerencsém!

AidOnTime - Egészségügyi startup projekt

Ami a sulit illeti, valami meglepően jó dologban volt részem. International Entrepreneurship tárgyból egy olyan startupot kell létrehoznunk az egészségügyi szektorban ami egy IoT (Dolgok Internete) eszközön alapul. Kitaláltuk, hogy szeretnénk egy olyan vállalkozást építeni, ami egy önkéntes egészségügyi dolgozókat tömörítő közösségen alapszik, valamint egy olyan szenzoron, amely az autókba helyezve egy baleset esetén a rá mért erőhatás miatt a közelben lévő (kb 1-2 km sugarú körben) önkéntes szakmailag felkészült elsősegélyt nyújtani képes EÜ dolgozókat riasztja, hogy a hatóságok kiérkezése előtt segíthessenek, adott esetben életet menthessenek. Ezzel mintegy növelve a balesetet szenvedett személy(ek) túlélési esélyeit. Dióhéjban az ötlet, a business modellt mögötte most nem részletezném.

Ami az üggyel kapcsolatban meglepett, hogy a fogyasztói igény felmérésére készítettünk egy kérdőívet (utálom amúgy őket), és a budapesti startup vállalkozók csoportjába posztoltam, akik annyi ötletet és segítséget nyújtottak, hogy magam sem számítottam rá. 4-5 ember pedig személyesen is felkeresett, hogy tanácsot vagy együttműködési lehetőséget ajánljon fel. Pont ez az, amit a projektből ki szeretnénk hozni, egy olyan erős szakmai segítő közösséget, akik önként hajlandóak saját tudásukból, önfeláldozóan valamit nyújtani. Elképesztő ereje van egy közösségnek, egy közösségi hálónak a 21. században, ezt éreztem az esetből tanulva. Az EÜ dolgozóknak készített felmérést pedig több száz szakmában dolgozó magyar töltötte ki két nap alatt, ezen szinte meghatódtam, milyen segítőkész, lelkiismeretes emberek.

Innováció menedzsment - Heineken, Bagaboo

Erről a projektről nem számolhatok be részleteiben sajnos, mert bizalmasan kérték kezelni az információkat a cég munkatársai. Inkább a projekt kapcsán a csapatdinamika tanulságos, míg az előző projektben húzzuk egymás előre, itt úgy érzem a tagok húzzák egymást hátra. Mindenesetre volt egy időközi prezentáció a projekt előrehaladásáról, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk társainktól, bár van még mit csiszolni a kutatás részén. Az ötlet maga itt is egy nagyon szoros közösségi aktivitáson alapuló megoldás, ami előirányozza a sör online eladásainak a növekedését a bolti vásárlás rovására. Tudom, nagyon rébuszokban beszélek, de azért remélem felcsigázhatott néhányotokat. Elárulom, 3 pillért vettünk alapul a megoldáshoz: személyre szabást, közösségi élményt és finanszírozást, valamint a mobiltelefonos vásárlást. A visszajelzésről mindenképp beszámolok majd.

Szerdán jó kis projektet készítettünk, a holland minőségi és nem mellesleg trendi babakocsi tervező cég, a Bagaboo marketing vezetője érkezett hozzánk, hogy a cég innovációs irányvonalairól ötleteljünk együtt. Bár nagyon konzervatívnak tűnt elsőre a hölgy például a mi csapatunk ötletével szemben is - egy "okos" babakocsit vizionáltunk, amely képes visszaadni számunkra, hogyan érzi magát a csöppség éppen, és képes ezeken az érzéseken pozitív irányban változtatni különböző okos beépített megoldások által - a végére megpuhult. Mivel az egész iparág a digitális technológiák bevonásának irányába tart - gondoljunk akár a digitális légzésfigyelőre vagy a bébi walkie-talkie-ra stb.-, egyáltalán nem elrugaszkodott elképzelés, ha a babakocsik is beépítenek néhány digitális funkcionalitást, legalábbis szerintünk... :)

Záró gondolatok

Ha még esetleg nem vesztettem el a figyelmed a szakmai témák után, akkor egy fontos tanulságot is megosztanék Veled. Ami a legizgalmasabb élmény számomra itt Amszterdamban, azon kívül, hogy egy pörgős és nagyon kreatív városban élhetek, az az, hogy mennyit formált rajtam már most ez a képzés és a helyi kultúra. Azt éreztem, hogy valamilyen korlátok között szorongott eddig a gondolkodásmódom, itt pedig éppen arra tanítanak minket, hogy merjünk nagyot álmodni. Az egyik professzorom gondolatát használom analógiának, ő azt mondta a projektjeinkre, hogy feltételezzük, hogy a technológia létezik vagy rendelkezésünkre fog állni a jövőben, ez ne szabjon gátat a gondolatainknak. Szeretnék eszerint a felfogás szerint élni a jövőben, úgy gondolom, hogy tenni akarással és kitartással kis idővel bármit képesek lehetünk elérni, mert a világ kinyílt előttünk, lehetőségek tárháza kínálkozik, úgy ahogyan még soha korábban, csak nekünk is nyitni kell efelé, észrevenni, hogy hálókból építkezik a világ és bárminek a részesei lehetünk, ha van bennünk elég elszántság.