Friss, még olykor csípős szellő játszik a hajammal, amint felpattanok a biciklimre, hogy nekivágjak egy újabb napnak. Ez az üde, egyre melegebbé váló szellő jelzi, hogy ismét elröppent néhány hét, ébredezik a természet. Vele együtt szinte észrevétlenül haladok előre, hamarosan azon kapom magam, hogy végzek a mesterrel. Három hónap - te jó ég! -, aztán beteljesedik az egyik régóta dédelgetett célom. Már vannak következők papírra vetve, ne aggódjatok! Azokról majd, ha elérkezik az idő, mesélek. Most egy rövid visszatekintéssel készültem a téli álomból való ébredésemről, mesélek a szokásos ritmusomról, illetve a hazalátogatásomról is ejtek néhány szót, ami teljessé tette az elmúlt időszakomat.
(Credit: expatexplore.com)
A 4. nyolchetes periódusomat kezdtem februárban az egyetemen, ami március végéig tart. Ebben egy három hetes szakdolgozat workshop volt, az én esetemben Survey Design, illetve mellette egy választható tárgy, Design Driven Business Innovation (DDBI). A workshop minden várakozásomat felülmúlta, egy nagyon profi PhD tartotta, minden szakdolgozathoz kapcsolódó fontos tudnivalót átnéztünk, újra felelevenítettük mélyen porosodó statisztika tudásunkat. Emellett az egyik kedvenc tanárommal és a Standby nevű ügynökség vezetőivel együttműködve készítettünk a Philipsnek projekteket a DDBI tárgy keretében. Mivel titoktartási szerződés köt a projektek kapcsán, így nem mesélhetek többet róla, de nagyon életszerű volt 4 órás egyetemi workshopok és további csoportmunkán keresztül kidolgozni számukra egy innovációs projektet, amelyet a következő héten prezentálunk is az eindhoveni Philips főhadiszállásán, a High Tech Campus számos munkatársának. Ezen kívül néhány beadandó van még, amit a periódus zárásáig meg kell írnom.
Mindemellett a szakdolgozatommal is kellett haladnom. Nagyon nagy teherként éltem meg a témaválasztást, hiszen amennyire izgalmas, hogy szabad kezet kaptunk, annyira nehéz is számunkra valóban érdekes, megvalósítható kutatási területet és azon belül is egy rést találni, amelyet vagy ahogyan még korábban nem tett senki. Az én témám a nemek hatását kutatja a kezdő vállalkozók növekedési várakozásaira, ezen belül azt vizsgálom, hogy az én-hatékonyság (self-efficacy) és a motivációk befolyásolják-e tovább ezeket a növekedési várakozásokat. Legnagyobb meglepetésemre a konzulensemmel való második találkozón rendkívül pozitív visszajelzést kaptam a kutatási tervemre, így sikerült is rögtön megegyeznünk ebben, pedig nagyon féltem, hogy mit gondol majd róla, tetszeni fog-e neki. Tudatosan az egyik legelismertebb és legszigorúbb professzort választottam a lehetőségek közül, így kényszerítve magamat a még magasabb színvonalú munkára. Ettől a súlytól sokszor éreztem magam leterheltnek, kedvetlennek, de tudom, hogy a végén kifizetődik majd! Hatalmas töltetet adott, hogy elismerte az eddigi munkámat!
Egy kis felüdülést nyújtott ebben a dolgos időszakban a majd' egy hetes látogatásom otthon. Nagyon vágytam már rá, hiszen több, mint két hónapja nem találkoztam a szeretteimmel. Előre mindent elrendezve, hogy ezidő alatt se dolgoznom, se tanulnom ne kelljen, a nemzeti ünnepen érkeztem haza a meleg otthonba. Milyen finom hazai ételekkel vártak a szülők, ezúton is hálás vagyok! Jól kellett beosztanunk ezt a kevés napot, de sikerült minőségi időt együtt töltenünk, várost nézni, elmenni edzeni és ráadásként megünnepelni közelgő fél éves évfordulónkat, szülinapot és a kimaradt Valentin napot is. Ez önmagában is egy nagyon szép emlék, gondoltunk egyet, majd felpattantunk egy biciklire ketten, így érkeztünk a város egyik neves olasz éttermébe vacsizni, mondanom sem kell, tetőtől talpig kiöltözve. Amszterdami lakosként ez teljesen normális, odahaza azért megmosolyogtak.:) Az egyetemi barátnőimmel egy közös levesezéssel egybekötött beszélgetést szerveztünk, a régen látott váci barátaimmal pedig egy helyi borozós estét hoztunk össze. Mindezek után kicsit szomorúan, de feltöltődve csöppentem vissza a holland életembe. Kicsit olyan érzés volt ez a 6 nap, mintha álmodtam volna egy csodásat, majd reggel ébredve elindultam a dolgomat tenni.
Ahogy beköszönt itt is a tavasz, tervezzünk bejárni Hollandiát. Sikerült olyan utazásra jogosító kártyát igényelnünk a hivataltól, amivel hétköznap bármilyen tömegközlekedési eszközön ingyen utazhatunk az országban. Pont jókor jött, mivel épp most nyílnak a tulipán földek és virágos kertek, illetve közeleg a híres King's Day, a hollandok egyik legnagyobb nemzeti ünnepe, ahol kicsik és nagyok az utcára és csatornavízre vonulva narancsszínben ünnepelnek, fesztiváloznak! Ha tehetitek, érdemes egy hosszú hétvégét itt eltölteni, mert tavasszal a legcsodásabb és legizgalmasabb a város és a környező területe. Szeretnék rengeteg múzeumot is bejárni, elsőként a leghíresebb Van Gogh múzeumot és a szintén magával ragadónak ígérkező Rijksmuseumot. Erre is lehet igényelni egy viszonylag jó ajánlatot, az 50 Eur körüli múzeumkártyát. Ezen kívül szeretnénk bejárni észak Velencéjét, Giethorn-t, amely egy olyan holland falu, ahol csak vízen lehet közlekedni. Nekem már egy látogatóm biztosan lesz, akivel nyakunkba vehetjük az izgalmasnak ígérkező holland tájakat! :)
