Az első ocsúdások rendkívül izgalmasak voltak. Tudtam, hogy létezik a kultúrsokk, illetve rengeteg dolgot tudtam már Hollandiáról, Amszterdamról is, felkészülve érkeztem. Na de sok minden meglepett: például a helyi közlekedés. A biciklizés amellett, hogy eljuttat kb. 5-10 perc alatt bárhová a városban, rendkívül egészséges is. Alig láttam még helyi túlsúlyos embert. Mindenki nagyon fittnek, egészségesnek tűnik itt. Remélem én is az leszek!

A tömegközlekedés nagyon drága, de cserébe még külön szabályai is vannak. 3 vasúttársaságnál dolgozó személytől sikerült töredékinfókat összeszedni a tömegközlekedés működéséről. Tehát a csoportos utazás nagyon olcsó, kb. feleannyiban jössz ki, mint egyénileg. De ehhez előre meg kell interneten váltani a jegyet illetve kinyomtatni, és csúcsidőben nem lehet igénybe venni, plusz csak hétköznapokon van... Na de mindegy is, a következő izgalom, hogy ha csapódunk egy hollandhoz, akkor is utazhatunk olcsóbban csoportosan. Nemzetközi diákoknak nincs diákkedvezmény, csipkártyás rendszer működik, becsekkolsz majd leszállásnál kicsekkolsz, és már vonja is a pénzt. 

Egy másik nagyon érdekes élmény, hogy még az útépítő bácsika is, aki a lámpára figyel, tud angolul. Cipeltem haza a megvásárolt szőnyeget a szobámba, majd a bácsi kedvesen megszólított először hollandul. Miután mondtam, hogy "sorry", ő azonnal angolra váltott és viccesen megjegyezte, vehettem volna repülőszőnyeget inkább. Nagyon kedves volt tőle. A Hágából visszafelé úton egy holland hölgy mesélt Harlem és Brooklyn történetéről, hogy Hollandia után lettek ezek a negyedek elnevezve New Yorkban. Mondanom sem kell, angolul. Szóval itt jóformán mindenki beszél angolul. Ez azért könnyebbség.

A következő sokk az utcákon töltődő elektromos autók. El sem tudom mondani mennyi van belőlük. A taxik elektromos Mercedesek és Teslak is akadnak ám. Itt nagyon békésen megfér egymás mellett az autós és a biciklis. Nem dudálnak le, sőt átengednek mindig maguk előtt, ha biciklivel vagy. Mindenki nagyon nyugodt, nem érezni azt a rengeteg feszültséget, amit például a budapesti (tömeg)közlekedés is áraszt magából. A biciklik nem a feltűnést szolgálják, abszolút funkcionális darabok, senki sem akarja megmutatni, hogy az övé a legmenőbb, legszebb stb. De azért én büszke vagyok magamban a kis csodámra. Olyan jó, hogy van, hogy eljuttat mindenhová, ahová csak szeretném.

A következő nyilvánvalóan sokkoló dolog annak, aki először jár Hollandiában, a fű. Mármint a marihuána. Szagának jelenléte állandó az utcákon, ki tudod szagolni például, hogy hol egy coffeeshop, vagy hogy a parkban melyik társaság szív épp egy cigit. 

A hollandiai árak is megérnek egy misét. Marcival indítottunk egy blogot, cheapthrillsamsterdam néven egyelőre az Instagramon, ugyanis rendkívül ironikus kelet-európaiként a boltok polcain az akciós termékeket és a legjobb ajánlatokat vadászni, illetve a legalsó sorokba pakolt termékeket megvenni. Hát hogy is mondjuk, az otthoni fizetésünkből összespórolt összegek egy pillanat műve alatt elszállhatnak, ha nem figyelünk oda. A kávé/sör/bor 3 Euro poharanként bárhová is mész a közelben. A lakhatás sokszorosa, bár abszolút más élmény, mint otthon. A túlkereslet miatt extrémek az ingatlan és albérletárak. Itt most olyan nekem, mintha egy kis stúdióban laknék, ráadásul még így is jó áron és iszonyú szép helyen van a belvárosban.

A következő bejegyzésemben írok a társaságról, a beilleszkedésről.